Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2001. szeptember 4.
A következőkét évben további 15 ezer román állampolgár vállalhat törvényesen munkát külföldön, az európai államok kormányaival kötött megállapodások alapján. Marian Sarbu munkaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy Románia Portugáliával, Izraellel, Németországgal és Luxemburggal már kormányközi megállapodást kötött a román állampolgárok munkavállalásáról. A tervek szerint hamarosan hasonló egyezményeket írnak alá Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal. A hivatalos statisztikai adatok szerint tavaly közel 100 ezer román állampolgár vállalt külföldön munkát. A külföldön dolgozók egymilliárd dollárnak megfelelőösszeget utaltak haza, Romániába. Az átutalt összeg jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly Románia exportbevételei 10 milliárd dollárt értek el. A külföldön illegálisan munkát vállaló román állampolgárok számáról becslések sincsenek. A legtöbb román állampolgár Magyarországon és Izraelben dolgozik feketén. A határon túli magyarokra vonatkozó státustörvény értelmében a jövő év elejétől a magyar igazolvánnyal rendelkező romániai magyarok évi 3 hónapos időtartamra munkát vállalhatnak Magyarországon. /Többen vállalhatnak külföldön munkát törvényesen. Sokan dolgoznak feketén Magyarországon és Izraelben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2002. január 16.
Az uniós vízumkényszer feloldása nyújtotta lehetőséget a románok nagy többsége egyelőre arra használja, hogy munkát keressen magának külföldön. A legtöbb román Olaszországba, Spanyolországba és Németországba utazott. Idegenforgalmi szakértők véleménye szerint 80 százalékuk azzal a céllal indult útnak, hogy feketén munkát vállaljon. - A feketemunkát a kormány természetesen nem ösztönzi, de azt nagyon jónak tartja, ha minél több román vállal külföldön munkát, mivel ez az egyik módja az országon belüli munkanélküliség csökkentésének — jelentette ki Marian Sarbu munkaügyi miniszter. Elmondta, hogy tavaly a munkaerő exportja nyomán 1 milliárd dollár áramlott be Romániába. A tárca reményei szerint ez az összeg az idén jelentősen meghaladja majd az 1 milliárd dollárt. Romániának jelenleg Németországgal, Svájccal, Magyarországgal és Luxemburggal van kétoldalú munkavállalási megállapodása. A miniszter szerint előrehaladott állapotban vannak azok a tárgyalások, amelyeket a román kormány hasonló egyezményekről folytat Spanyolországgal, Olaszországgal és Franciaországgal. A reménye szerint hamarosan megállapodás születhet Portugáliával és Görögországgal az idénymunkásokról. /Sarbu: A kormány ösztönzi a külföldi munkavállalást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2004. március 19.
Eddig tizenhat romániai áldozata, köztük két erdélyi magyar van a március 11-i madridi terrorcselekmény-sorozatnak. Alapos ellenőrzésnek vetik alá azokat a személyeket, akik azt állítják, hogy a madridi halálvonaton voltak, és most a román állam által az áldozatok számára felajánlott segítségért folyamodnak – jelentette ki Marian Sarbu munkaügyekkel foglalkozó tárcanélküli miniszter. /Tizenhatra emelkedett a madridi román áldozatok száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2004. április 15.
Ion Iliescu államfő ápr. 14-én kijelentette, hogy a román vezetés nem fontolgatja az Irakban szolgálatot teljesítő román katonák hazahívását. A külföldön dolgozó román vendégmunkások az utóbbi négy évben mintegy 6 milliárd eurót hoztak az országba bankközi átutalások útján, közölte Marian Sîrbu, a társadalmi partnerekkel való kapcsolattartással megbízott miniszter. A miniszter szerint az összeg 2001-ben a GBP 2,45 százalékát, 2002-ben 3,10 százalékát, 2003-ban 3,08 százalékát, 2004-ben pedig több mint 3,35 százalékát jelenti. Ehhez az összeghez hozzáadódik még az a pénz is, amit a vendégmunkások „zsebben", banki átutalás nélkül hoznak az országba. /Röviden belföldről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2004. július 12.
Minisztereket szabadít fel pártmunkára Adrian Nastase miniszterelnök, négy hónappal a törvényhozási és elnökválasztások előtt. A kormányfő közölte, hogy öt miniszteri poszton lesz változás a kormányban. A kormánypártot /PSD/ pedig a rendkívüli pártkongresszusig koordinációs iroda vezeti. Egyebek között erről döntöttek a PSD testületének ülésén. A munkaügyi és társadalmi szolidaritási minisztérium eddigi vezetője, Elena Dumitru helyébe Dan Mircea Popescu szenátort nevezik ki. Az új miniszter a Vacaroiu-kormányban (1992-1996) már vezette ezt a tárcát. Ilie Sarbu eddigi földművelésügyi miniszter helyére Petre Daea jelenlegi államtitkár kerül. Dan Nica kommunikáció és információ- technológiai miniszter helyére Adriana Ticau államtitkár lép. A közigazgatási és belügyminisztérium közigazgatási ügyekkel megbízott (tárca nélküli) minisztere, Gabriel Oprea utódjának Gheorghe Ermacu jelenlegi államtitkárt jelölték. A munkaügyi és társadalmi szolidaritási tárca szakszervezeti kapcsolatokkal megbízott (tárca nélküli) minisztere, Marian Sarbu helyére Bogdan Niculescu Duvazt nevezik ki – közölte a miniszterelnök. A leváltott miniszterek feladata az lesz, hogy a választásokig hátralévő hónapokban minden energiájukat a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) újjászervezésére fordítsák. /Változások a kormányban, a kormánypárt élén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./
2008. december 19.
Kissé mintha minden fordított sorrendben történne Romániában a választások után. A jobboldal a baloldallal szövetkezik, a legkisebb, parlamentbe jutott szervezet – az RMDSZ – hirtelen a két nagy párt közti koalíciós tárgyalások egyik fő tárgyává válik, annak ellenére, hogy tulajdonképpen egyiknek sincs rá égető szüksége a többség kialakításához, aztán a két alakulat elosztja a minisztériumokat és minden más földi hatalmat, miközben a frissen kijelölt közgazdász kormányfő jóformán szóhoz sem jut, erre visszavonul, aztán új miniszterelnököt nevesít az államfő, lassan-lassan pedig a tárcavezetők neve is nyilvánosságra került. A miniszterek névsorát olvasva, mintha feltámadt volna hajdani Nemzeti Megmentési Front, amelyből származik a két kormányzó párt. Régi arcok kerültek ismét a tárcák élére – Ilie Sarbu mezőgazdasági, Ecaterina Andronescu oktatásügyi, Marian Sarbu munkaügyi, Radu Berceanu szállításügyi miniszter –, akik korábban sem bizonyítottak, de a hűséges pártkatonai szolgálatot tárcavezetői tisztséggel jutalmazták. Vannak olyan nevek is, melyek akár jó választásnak is bizonyulhatnak: Toader Paleologu lesz a művelődésügyi miniszter, Cristian Diaconescu pedig minden bizonnyal helytáll majd külügyérként, a belügyminisztériumtól megfosztott Vasile Blaga pedig a fejlesztési tárcát irányíthatja. A névsorból kiderül: a miniszterek kinevezésénél nem a hozzáértés, szakmai felkészültség volt a legfontosabb kritérium. Attól sem riadtak vissza, hogy új minisztériumokat hozzanak létre: Elena Udrea vezetésével például a turisztikai tárcát, de hasonló a helyzet a sport- és ifjúsági minisztérium esetében is, amelyet Monica Iacob Ridzi vezet majd. A leendő kabinetről a névsoron kívül sokat elárul, hogy nincs még végleges kormányprogram. /Farcádi Botond: Névsor van, program nincs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./
2008. december 20.
A tizenkilenc éves román demokrácia alatt ilyen felháborodással, ellenszenvhullámmal még nem fogadtak román kormányt, mint most. Már a bal–jobb koalíció felháborított sok-sok embert. Mindkét párt legalább fele-fele arányban régi motorosokkal, egykori kormánytagokkal állt elő, Radu Berceanutól Adriean Videanun és Vasile Blagán vagy Gheorghe Pogeán át a szocdem Ecaterina Andronescuig, Ilie és Marian Sarbuig. Ráadásul egyik sem feddhetetlen, mindenik nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes cselekedet, üzlet vagy nagy megalkuvás. A belügyminisztert, Gabriel Opreát egykor maga Basescu gyanúsította meg maffiakapcsolatokkal. /Simó Erzsébet: Bocra futottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./
2009. január 9.
Ioan Moraru ombudsman megtámadta az Alkotmánybíróságon azt a kormányrendeletet, amely megfosztja az állami fizetésüktől az aktív nyugdíjasokat. A rendeletről a belügy-, a pénzügy-, illetve a munkaügyi miniszter is elismerte, hogy elhibázott, mivel éppen a kisnyugdíjú pedagógusokat, orvosokat, színészeket érinti, ugyanakkor súlyos munkaerőhiányt eredményezne. Ennek ellenére Marian Sarbu munkaügyi miniszter kijelentette: ragaszkodnak a rendelethez. Emil Boc kormányfő kijelentette, nem módosul a rendelet, a kormányfő azonban pontosított: tájékoztatása szerint ha civil szerződést kötnek, a nyugdíjat megtarthatják a nyugdíjasok. Traian Basescu államfő a kormány bátor lépésének nevezte a kormányrendeletet, melynek legfontosabb célja a méltánytalanul nagy fizetést és nyugdíjat kapó intézményvezetők jövedelmének visszaszorítása, másrészt pedig az állami kiadások mérséklése. A kormányrendelet nem a fogyatékkal élők gondozói, a tanárok, a színészek és az egészségügyi dolgozók ellen irányul, hanem a honvédelmi, a belügy- és az igazságügyi intézmények alkalmazásában lévő, óriási jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok ellen, akik így visszaélnek a közpénzekkel – jelentette ki az államfő. /Hülyegyerek kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2009. január 14.
Február elsejétől kilenc százalékkal nőhet a nyugdíjpont értéke, de a tanárok fizetésemeléséről egyelőre nem született döntés – jelentette be Marian Sarbu munkaügyi miniszter. /Nőhet a nyugdíj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
2009. február 19.
Áprilistól 300 lejes, októbertől pedig 350 lejes minimálnyugdíjat biztosít az állam az időseknek, az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet február 18-án fogadta el a kabinet. „Idén április 1-jétől szociális minimálnyugdíjban részesül mintegy 808 ezer idős személy, ebből 445 ezer közalkalmazotti szférából ment nyugdíjba, 353 ezren pedig mezőgazdasági nyugdíjasok. Október 1-jétől már több mint egymillió személyt illet meg ez a szociális nyugdíj, 604 ezer volt közalkalmazottat és 477 mezőgazdasági nyugdíjast” – számolt be Marian Sarbu munkaügyi miniszter. /Minimálnyugdíj áprilistól. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2009. május 5.
Marian Sarbu munkaügyi miniszter a Spanyolországgal kötött kétoldalú szerződés aláírása után kijelentette, nem fogja számottevően befolyásolni a munkanélküliségi arányt a külföldről esetleg hazatérő románok száma. /Hazatérő romániaiak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./
2009. május 21.
A Világbank nyomást gyakorol Romániára annak érdekében, hogy legkésőbb 2020-ig a férfiak és a nők esetében is vezesse be az egységes, 65 éves nyugdíjkorhatárt – jelentette ki Marian Sarbu munkaügyi miniszter. A tárcavezető közölte, a kormány év végéig dönt arról, milyen formában teljesíti a nemzetközi pénzintézet kérését. Jelenleg a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 63,5, nők esetében pedig 57,5 év. A Világbank közölte: 2050-ig 70 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt az Romániában. /Balogh Levente: Hatvanöt évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2009. július 8.
200 ezer személyt kellene elbocsátani két éven belül a közszférából ahhoz, hogy Románia teljesíteni tudja a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás feltételeit – közölte az egyik hírügynökség. Marian Sarbu munkaügyi miniszter kijelentette, hogy most nem számol létszámcsökkentéssel. Emil Boc kormányfő szerint a költségvetési szférában a személyzeti költségek csökkentésének egyik útja a létszám mérsékelése „természetes úton”, azaz az eltávozók (lemondások, nyugdíjazás stb.) helyébe nem alkalmaznak másokat. /Hecser Zoltán: Menesztik, nem menesztik... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./
